1. Farkasok, farkasok…
Fenséges állatok,
Ímádlak titeket,
S érzem közelségetek.
2. Érzem hogy itt vagytok,
S énreám vártatok,
Hiszem hogy szerettek,
S én is titeket.
3. Tudom most elvisztek,
De szívesen tartok veletek,
Falkátokba fogadtok,
És Megváltoztattok.
4. Társatokként szerettek,
S új életet adtok nekem,
Gondtalan életet,
Mit emberként,
Nem kaptam meg!
2009
Loup-Garou /Farkas/
1. Óh, drága barátom,
Kire már régóta várok,
Örök társamnak tekintelek téged,
Remélem egyszer a sorsom is elérhet.
2. Lassan 10 éve várom a pillanatot,
Amikor láthatom a boldog arcod,
Könnyes szemmel gondolok most rád,
Hisz nagyon hiányzol ezen a magányos éjszakán.
3. Szenved a lelkem és a testem is,
Hogy nem lehetsz velem – s ezt érzem is,
Minden perc nehéz nélküled,
Elpocsékolt idő mikor nem lehetsz velem.
4. Kínoz az, hogy nem lehetsz mellettem,
Pedig veled élném le további életem,
Mit nem adnák, ha selymes bundád a bőrömhöz simulna,
Biztonságban érezném magam veled összebújva.
5. Ha látnám bundád, karmod és fogad,
Elégedett lennék hogy ilyen társam van,
Együtt erősödnénk, egymást segítve,
Örökre együtt maradnánk, s nem vállnánk el bármi történne.
6. Együtt élnénk és együtt halnánk,
Együtt nevetnénk és együtt sírnánk,
Ha bármi gondunk volna együtt megoldanánk,
Nem volna akadály mi nekünk szabna határt.
7. A mi barátságunk bármit legyőzne,
Nem volna ellenség ki felettünk győzhetne,
Együtt fejlődnénk, együtt erősödnénk,
Nem volna szükségem másra ezen földtekén.
8. Minden percet élveznék mit veled tölthetek,
Az igaz barátság uralná szívünket,
Nem kell már sok ahhoz hogy kiérdemeljem,
Úgy érzem már eleget szenvedtem és talán megérdemlem.
9. Úgy tekintek rád, mint egy hű társ,
Aki kiáll a bajban és nem fut el gyáván,
A barátság a legfőbb erénye,
És a szeretet mit a társa íránt érzez.
10. Nagyon várom a csodás alkalmat,
Mikor a pillanat valóssággá vállhat,
Nagyon várom azt mikor rám találsz,
És érezhetem tested és lelked tisztaságát.
11. Megvédenélek, az életem árán is,
Nem hagynám ha más rosszul nézne rád is,
Utolsó csepp véremig harcolnék az ellenséggel,
Hogy mi együtt legyünk csendben és békében.
12. Fájjó szívvel állok magányosan,
Várom azt hogy vágyam valaki meghallgassa,
Teljes szívből és teljes lélekből,
Tiszta szándékkal, semmi érdekből.
13. Sohase akartam senkinke se rosszat,
Sőt a jót kerestem minden dologban,
Kérésem őszinte és világos,
Legyen egy társam –kire várok,
Kiért élek-
Kiért halok-
Kiért esdeklek-
És kiért írtam-e sort!
2009......
Loup-Garou /Farkas/
Élve élünk,
Halva halunk,
Hol a vége?
Elpusztulunk?
Ennyi?
S nem marad utánnunk semmi?
Most újra látom tetteim,
Mintha nem is lettem volna emberi,
Állatias ösztönök vezéreltek utamon,
Belátom vétkeztem s visszafordulok,
Van esély még rá hogy emberként éljek,
Vagy válljak állatá és ott keresgéljek,
Figyelj rám te, most ki ezt olvasod,
A választ csak tőled várom,
Tudom mi a helyes...
Tudom mi a helyes, azt cselekszem
Tudom mi a jó, ez nem kétséges
Tudom mi a szép, de már nem emlékszem
Tudom milyen az élet, elszenvedtem
Tudom mi a rossz, elkerültem
Tudom hogy semmi vagyok, már beletörődtem!
Loup-Garou /Farkas/
