Új szerzők/szerkesztők
Várjuk új szerkesztők, szerzők jelentkezését az Új Irodalom blogra! Bátran jelentkezzetek a rozsaamonte@gmail.com címen!
2010. április 26., hétfő
Végtelen úton
A holt földet sötét eső mossa,
Lábam a fáradt sarat tapossa,
Végtelen utamat járom egyre
Keserű zsákutcán menetelve.
Életem hiábavaló játszma,
Derűsen mosolygó bábot játszva
Sírok. Arcom sötét eső mossa,
S lábam a fáradt sarat tapossa.
2010.01.20.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
És ha az utad végtelen hogy lehetne zsákutca?:)
VálaszTörlésTetszett a vers.
A szimbolikus tartalmat nem fogom elmagyarázni:)
VálaszTörlésAmúgy köszönöm.
Azt hiszem értem a szimbolikus tartalmát,én csak bíztatni próbáltalak.:)
VálaszTörlésEz esetben köszönöm:)
VálaszTörlés