Tavasznak!
A szél,
angyalok minden szárnycsapása
felém hajol, megvéd,
körülvesz, mint gyengéd takaró,
mikor még nem érezni melegét!
Friss levelek súgnak altatót,
egy-egy leszakad, táncol nekem,
ne unja magát a bús vándor,
Édes természet, dalod, akár lelkem!
Elcsendesedik a szél.
A nap arany korongjából kitörő
ezernyi apró tű szúrja a táj képét,
boldog galamb vígan repül,
a szerelem vette el, megbabonázta szívét,
mi daltól csordulva húrnak feszül,
üdvözölve tavasz ittlétét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése