-Összemosódó Nappalok-

Hangom elveszik
Az útón feléd,a csendben
A hitem elsorvadt
A régi osztályteremben
De halk
Tépett,
Piheg
De kell:

Ázott
Fázott
A Szép.

Magam felé fordulok
A baglyok képe víztükrön
Napok óta ébren alszom
A karcok képe a bükkön
Kopik
Barnán
A fák,
az ég:

Nehéz,
Öreg
De szép.

Időtlen már a lét
Az ég a napok s a hajnal
Behunyja zöld szemét
S áll a pillanattal
A csend
A hang
Álom-kerék,

Magam vagyok,
veled.

(Örülök hogy ide keveredtem,nagyon köszönöm a meghívást.Ez az első írásom aféle bemutatkozó írás is lehetne akár...)