Halkuló lépések, tompított ütések,
Borral lenyelt kérdések,
Ne engedj az éhségnek, a kérésnek,
Egyedül szállok egyenesen a mélységbe.
Akadj a horgomra,
Ne figyelj most a koromra,
Nem várok a soromra...
Ne legyél most goromba!
Nem megyek át szenyóba,
Ketyeg még a karóra,
Te jössz most pont kapóra,
Kóbor numerára,
Meg lesz az ára.
Ne figyelj most a koromra,
Nem várok a soromra...
Ne legyél most goromba!
Nem megyek át szenyóba,
Ketyeg még a karóra,
Te jössz most pont kapóra,
Kóbor numerára,
Meg lesz az ára.
Tőled, (véleményem szerint) nagyon újszerű. Őszintén tetszik. A rímekről Tinódi Lantos Sebestyén lantkíséreten előadott művei jutottak eszembe.
VálaszTörlésTetszik. :)
Üdv.: Rouge Est Monté
Nekem egyre jobban tetszenek az írásaid. :)))
VálaszTörlésöhh.. kössz:D mindkettőtöknek:D és hol van ebben az építő jelleg apucíííí?!>.<:D de azért köszi, hogy írtatok nekem:)
VálaszTörlésÉpítselek? :P
VálaszTörlésVagy inkább Rouge építsen? :P
VálaszTörlésnekem mindegy:DD
VálaszTörlés